AmbrusZoltán.

A tóparti gyilkosság
és egyéb elbeszélések.

BUDAPEST

AZ ATHENAEUM IRODALMIÉS NYOMDAI R.-T. KIADÁSA

1915

A Nyugat nyomdája,Budapest, IX., Lónyay-utcza 18.

-3-

I.

Ahogy befordultam a Szent Anna-utcába, három fiút pillantottammeg, akik közül kettőt, látásból, már ismertem. Az egyiket aHoldvilágképűnek, a másikat a Kutyafejű Tatárnak hivták acimboráim. Mind a kettő tizenegy esztendős lehetett, mint én; de aKutyafejű Tatár valamivel erősebbnek látszott nálam. A harmadikfiú, akit akkor láttam először, majdnem egy fejjel volt nagyobb,mint a kis tömzsi Holdvilágképű, négyünk közül a legalacsonyabb;hanem a vékony nyakáról, meg a szűk melléről lerítt, hogy gyöngébb,mint én és mint a másik két fiú. Később megtudtam, hogy épen aznaptöltötte be a tizenkettedik évét.

Ennek az ismeretlen fiúnak keménykalap volt a fején; ajobbkezében kis pálcát, a balkezében pedig pergamen-tekercs formájúpapircsomagot tartott.

Abban a pillanatban, amikor – bekanyarodva a Szent Anna-utcába –rájuk bukkantam, a keménykalapos, közel az utcasarokhoz,mozdulatlanul állott a gyalogjáró szélén; a másik két fiú veleszemben s tőle alig egy lépésnyi távolságban, hasonlóképenmozdulatlanul posztolt a kocsiúton. Meglátszott rajtuk, hogy nemakarnak tágítani az ismeretlen mellől; s mintha jobbról is, balrólis -4- körül akarták volna fogni, hogy valamerreel ne ugorhassék. A Holdvilágképű vigyorgott. A Kutyafejű Tatár,aki kezét a zsebébe mélyesztve, hetykén lóbálta a testét, nem voltilyen vidám; ellenkezőleg: vésztjósló komorság ült az arcán. Demind a ketten farkasszemet néztek a keménykalapossal.

Talán nem így kellene mondanom, mert farkasszemet nézni valamikölcsönösséget jelent s a farkastekintet valójában csak a KutyafejűTatár meg a Holdvilágképű szeméből villogott ki; a keménykalaposfiú pillantása inkább ijedt volt. Állotta ugyan az ellenségesszemek tüzelését s igyekezett dacosan viszonozni ezt, hol az egyik,hol a másik ellenfél alakját méregetve; de az ő tekintetében bennerévedezett az a határozatlanság is, hogy vajjon nem volna-e jobbhirtelen kereket oldani s a menekülésben keresni meg azt a kedvezőmegoldást, melyet már csak a gyors elhatározás s lábának afürgesége igérhettek neki? Alighanem kilátástalannak itélte akétszeres erővel szemben való küzdelmet. Pedig nem volt egészenfegyvertelen; mert – ha a pálcikájában nem is bízhatott, – a keményés vastag papirtekercset buzogányként használhatta, míg megtámadóicsak az öklükre vagy az izmaikra támaszkodhattak; de nyilván nemremélte, hogy egymagában is el tud bánni mind a két fiúval.

Amikor a szinhelyre érkeztem, még nem döntött arról, hogy mitválaszt: a szégyenletes megfutamodást-e vagy a férfias, dereménytelen küzdelmet?… azt, ami dicsőbb, de kellemetlenebb, ahősies összeütközést s ennek nyomán az előrelátható elbukást?…harcolni véglehelletig és vereséget -

BU KİTABI OKUMAK İÇİN ÜYE OLUN VEYA GİRİŞ YAPIN!

Sitemize Üyelik ÜCRETSİZDİR!