Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 191. oldalontalálható.
TÖMÖRKÉNYISTVÁN
BAZSARÓZSÁK
1912.
Singer és Wolfnerkiadása
Budapest.
MÁRKUS SAMUKÖNYVNYOMDÁJA, BUDAPEST
A világitó állat és a vadrózsabokor.
Mózes első könyve, amely tudvalevőleg a teremtésről való könyv,azt mondja a XII-ik mondásban: Hoza annak okáért a föld gyengefüveket, maghozó füveket az ő nemek szerint, és gyümölcstermőfákat, melyekben vala az ő nemük szerint való magvak: és látáIsten, hogy az jó volna. A XIII. szerint így lett estve és reggel,a harmadik nap.
De mindez nem volt elegendő. Azt mondja a XIV-ik mondás: Azutánmondá az Isten: Legyenek világosító állatok az égnekkiterjesztésén, hogy különbséget tegyenek a nap közt és az éjszakaközt: és legyenek jelei bizonyos időknek, napoknak és esztendőknek.Mondja a XV.:
Legyenek világosító állatok az égnek kiterjesztésén, hogyvilágosítsák a földet. És úgy lett. S a XVI. szól: Szerze azért azIsten két nagy világosító állatokat: a nagyobbik világosítóállatot, hogy világosítana nappal: a kisebbik világosító állatot,hogy éjszaka világosítana: és a csillagokat is. XVII.: Éshelyhezteté az Isten azokat az égnek kiterjesztésén, hogy a földetmegvilágosítanák. Azt -4- mondja a XVIII-ik mondás: És hogy vezéreilennének a napnak és az éjszakának és különbséget tennének avilágosság és setétség között: és látá Isten, hogy ez jó volna.
Így mondja a nagykönyv a történetet a világosító állatokról.Lehet, hogy így is voltak ezek időtlen időknek előtte. Szorgalmasokvoltak és a szolgálatot egymásnak rendben s pontosan adták átal. Demár az évek tömérdek sokaságának multával hanyagabbra váltak: vaneset rá a földi életben, hogy a nagyobbik égi állat lehalad a földperemén, ellenben a kisebbik nem jön fel helyette. Ellenben az égalatt való vizek tömegeiből föllegek kerekednek az égre s elfödikaz apró állatokat, a csillagokat is.
Ilyformán a mezőn éjszaka mély homály, kietlenség, szomorúság ésaz ismeretlentől való félelem uralkodik. Sötét van. Aféle vaksötét,mikor az ember nem látja meg az orra elé tartott kezén, hogy hányújja van. Ilyenkor csak a macska lát, továbbá a vakondok, azártatlan éji madarak s ide volnának sorozandók a denevérek is, deezek a kintvaló mezőkön ritkán tartózkodnak, helyüket inkábbtemplomok s egyéb kőrakományok ódon falai között keresvén.
Az éj tavaszi. Földanya ilyenkor keblét megnyitván, rejtelmesillatokat szolgáltat. Ebbe bele lehet szédülni. A fák, hogy azemberek ne lássák, ilyenkor szoktak nyujtózkodni, a tél nyománelgémberedett tagjaikat próbálgatván. S a füvek kitekintése-5-is következik. A füvek kiütik a fejüket a földből, megnézni, hogymilyen világ van, érdemes-e már kint maradni. Ha érdemes, kintmaradnak. Ha nem érdemes még, visszabujnak. Ezt mind csupacsalafintaságból teszik. Az ember el sem képzelné, hogy ezen aprócsöppségek miféle furfangokat művelnek. Tréfálkoznak a nagyobbikvilágító állattal.
Mert mikor estenden