E-text prepared by Albert László, Tamás Róth,
and the Hungarian Distributed Proofreading Team
from page images generously made available by
Internet Archive/Canadian Libraries
(http://archive.org/details/toronto)

 

Megjegyzés:Az eredeti képek elérhetők innen: http://archive.org/details/esikhnovellk00kariuoft
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam

 


 

 

 

KARINTHYFRIGYES

ESIK A HÓ

NOVELLÁK

 

 

NYUGAT

IRODALMI ÉS NYOMDAIRÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1912

NYUGAT nyomdája Budapest,IX., Lónyai-utca 18.

-3-


J. E.asszonynak


-4-


-5-

CIPŐCSOKOR

I.

Nagyapám szemei sötétek és nyugalmasok voltak, az ajka keskenyés mozdulatlan. Egy félszigetről jött, túl a vizen, hol a félszigetmásik része eltünik a láthatár mögött, ott, hol görbül a föld s amásik félteke az éjbe borul már. Nagyapám ifju korában bányász volt– egy napon másik és külön tárnára bukkant, amit maga ásott tovább.Érceket talált, a föld mélyében szétverte őket, különös módonizzasztott és pácolt mindent és egy különös és új fémet hozott ki aföldből. Nagyapámnak széles, fehér homloka volt. Ez a homlok is egytárna volt és a csontrétegek mögött csákányok és lapátokdörömböltek és feszegették az agy puha ércét és mély barázdákatástak, be a homloktól, végig a koponya alatt a nyult agyvelőig.Gondolatokat és akaratokat és terveket és kemény köveket ástak alapátok, oly mélyen, oly mélyen, ahol senki se járt még. Nagyapámévekig próbálgatta az érceket, forrasztotta csövekben és kavartaólomedények fenekén. Azután csillogó köveket cserélt be, aranyatvett és próbálta, mit lehet tenni arannyal. Azután vasutakatépített s messze földről pénzt hozatott. Nagyapám fejjel-6-nagyobb volt mindenkinél és rettenetes homloka volt: féltek tőle,nem értették, mit akar. Irtatott erdőt, kereskedett, becseréltmindent, de úgy, hogy a végin ahhoz, amit ő kapott, visszaszerezteazt is, amit adott érte. Már nagyapám is hires és rettegett éscsodált ember volt, rengeteg pénzt halomba rakott s körülzártamagát és körülzárta vele ijesztő és érthetetlen fejét, melynekmélyében, a nyult agyvelő mögött, már akkor táplálta apámat. Mikormeghalt, e fejet baltával kellett széttörni az orvosoknak, hogy avelőhöz jussanak: s a velő egy darabban s rengve állt meg acsontgömb eresztékei közt s oly sulyos volt, mint a nehéz föld.

II.

Apámat megfeszült gonddal nevelték.

Fiatalon Párisba és Angliába került, Marseilles ostromában résztvett, izmait és bátorságát ütközetek edzették sziklakeményre.Afrikába ment s az arab napfény sötétbarnára festette bőrét.Visszatérve, emberek csoportosultak köréje, mozgalmak indultak,hullámgyűrük verődtek, melyek fellökték őt hátukra. Azt hiszem,

...

BU KİTABI OKUMAK İÇİN ÜYE OLUN VEYA GİRİŞ YAPIN!


Sitemize Üyelik ÜCRETSİZDİR!